 A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült település már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott.
A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult.
A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr hozzácsatolásával – és legnagyobb népességszámát is. A rendszerváltás óta kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.
A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, Hejő
és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. A Sajó, a Bódva és a Hernád összeolvadó völgysíkja, a Miskolci kapu ősidők óta jelentős áru- és személyforgalom színtere. Miskolc területe 236,68 km², ebből 58,02 km² a belterület és 178,66 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. Mai felszíne – a kéregszerkezeti mozgások eredményeként – lépcsőzetes felépítésű. Keletről nyugat felé 30 km kiterjedésű, amin belül négy „lépcső” figyelhető meg; a magasságkülönbség eléri a 800 métert.
Az Avason álló TV-torony a város jelképévé vált
A legalacsonyabb terület a Sajó melléke (110-120 m), ez az alföldi táj része. Fiatal, pleisztocén-holocén üledékek (kavics, homok, agyag, iszap) építik fel. A síksági tájat az Avas–Tetemvár vonalától Diósgyőrig egy 250-300 méter magas dombvidéki tájövezet, az Alacsony Bükk váltja fel. Geológiai felépítésében harmadkori tengeri üledék – homok, homokkő, márga, agyag, közbeépült szénrétegek – és miocén-kori vulkáni anyagok, főleg tufák vesznek részt. Felszínét patakok, vízfolyások tagolták fel. Diósgyőrtől kb. Lillafüredig terjed a Középső Bükk 400-600 méteres rögsorozata, melyet túlnyomórészt triász mészkő, pala, alárendelt dolomit és egyéb kőzetek építenek fel. A tájövezet földrajzi sajátosságait a karsztos lepusztulásformák adják.
Lillafürednél kezdődik a miskolci táj legmagasabb lépcsője, a 600-900 méterre emelkedő Magas Bükk, vagy Bükk-fennsík. Felépítésében ó- és középkori tengeri üledékek (mészkő, pala, dolomit) és eruptív kőzetek (például diabáz és porifirit) vesznek részt. Keletről nyugat felé fokozatosan emelkedik, belsejében kisebb-nagyobb barlangok alakultak ki.
A város számos sportban képviselteti magát az első osztályban.
Két nagy múltú focicsapata van Miskolcnak. A Diósgyőri VTK az NB1-ben játszik, az MVSC a megyei első osztályban. A város női kosárcsapata, a DKSK-Miskolc kétszer nyerte meg a Magyar Kupát. Anyagi csőd miatt a klub megszűnt, de az NB1/B-ben indult egy ifjúsági játékosokból álló csapat, MISI-DKSK néven. A város jégkorongcsapata, a Miskolci Jegesmedvék is az első osztályban játszik, és a 2006-os idénytől már Miskolc új Jégcsarnokában fogadhatják az ellenfeleiket. Miskolc legújabb egyesülete a Miskolc Steelers amerikaifutball csapat.
A salakmotor terén is nagy múlttal rendelkezik Miskolc.
Pár évnyi kihagyás után 2004-ben felújították a város szívében található sportlétesítményt, melyben azóta számos világversenyt bonyolítottak le. Speedway Miskolc néven a Salakmotoros Lengyel Liga II. osztályában is versenyeznek, immár 2005 óta. Miskolc legnagyobb sportlétesítménye a DVTK stadion és a hozzá tartozó edzőpályák. A stadionban kb. 1200 fedett és 10 000 nyitott hely várja a szurkolókat. 2006-ra fejeződött be a tribün felújítása, amely során a tetőszerkezet egy részét cserélték, másrészt pedig az ülőhelyeket modern, műanyag székekre cserélték, ezenkívül felújították a tribün homlokzatát. A DVTK híres fanatikus szurkolóiról és a szurkolók kitartásáról. A 2005-ben felújított Városi Sportcsarnokban 2000 ülőhely található, a mellette lévő Jégcsarnokban 1500 hely várja a szurkolókat. /Forrás-wiki/
|
