Hírek, érdekességek, leírások
Hírek, érdekességek, leírások,
tippek - trükkök, csevegő,
kérdezz - felelek

Partnerprogram Bejelentkezés Regisztráció
Ma feladott hirdetések | Ma lejáró hirdetések | Legutóbbi 20 hirdetés | Legfrissebb cikkek
Rovattérkép | Rovatfigyelés | Súgó - GY.I.K.




Utazás, üdülés, turizmus apróhirdetések hírek érdekességek leírások beszámolók


Aprotuti hírek, Turizmus a Mátrában

Boldog névnapot kívánunk minden Emma nevű látogatónknak

Hírek  -  Hozzánk szól
Érdekességek, leírások, beszámolók

Belföldi turizmus, üdülőhelyek, látnivalók Hotelek, motelek, szállodák Külföldi turizmus, üdülőhelyek, látnivalók
Országokról ismertetők, leírások Szállások, leírások - Ausztria Szállások, leírások - Horvátország
Szállások, leírások - Magyarország Szállások, leírások - Németország Szállások, leírások - Olaszország
Szállások, leírások - Románia Szállások, leírások - Szlovákia Szervezett túrák, kirándulások
Üdülési csekk Utazási kellékek, kiegészítők Városok, világvárosok, fővárosok


Küldjön Ön is cikket, érdekességet, híreket a rovatba...


Keresés a hírek, cikkek között
Keresendő kifejezés






Turizmus a Mátrában Vissza a hírekhez
Hírhez kapcsolódó címkék - Magyarország, utazás, turizmus, látnivaló, nevezetesség, Mátra, Északi- középhegység
Opciók - Kapcsolódó hirdetések  -  Szóljon hozzá a cikkhez  -  Küldjön Ön is cikket  -  Csevegő  -  E-képeslap küldése
Turizmus a Mátrában
A hegység patinás turistamúlttal büszkélkedhet: már 1887-ben megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület „Mátra Szakosztálya”.


A turizmus története
Hanák Kolos gyöngyösi ügyvéd és Széky István tanár vezette helyi turistaegyesület – a Mátra Egylet – ebben az időszakban alakította üdülőhellyé Benét, azaz a mai Mátrafüredet. 1888-ban megjelentették az első Mátra-kalauzt, ugyanebben az évben készült el a hegység első jelzett turistaútja a Kalló-völgyben, amely 1976 óta a Rákóczi-turistaút nevet viseli. Az egyesület tagjai a Kékes-Galya-tető közötti térségben menedékházakat, kilátókat létesítettek, forrásokat foglaltak. Trianon után a turisztikai érdeklődés előterébe került a hegység. A Mátra Egyleten kívül számos fővárosi egyesület vállalt részt a létesítmények bővítésében és karbantartásában. Az 1930-as években kezdett kialakulni Mátraháza kirándulóközpontja, de a többi mátrai üdülőhely is országosan ismertté vált. Új útikalauzok, térképek készültek, átadták a Mátra-nyereg-Galyatető-Pásztó országutat, a galyatetői Nagyszállót. A turizmus fejlődését csak a világháború szakította meg.


1949-re mindent államosítottak:

a galyatetői Nagyszálló élmunkás-, majd szakszervezeti üdülő lett. Ezzel párhuzamosan újabb turistaházak létesültek, 1961-ben Sástó is bekapcsolódott az üdülőhelyek sorába: a Mátra lakói egyre inkább az idegenforgalomból éltek. Az 1970-es évektől azonban hanyatlani kezdtek a turizmust kiszolgáló létesítmények, mert a természetjárás helyébe a „telek”, a hétvégi ház lépett. Az évtized végén már a turistajelzések is elhanyagolt állapotban voltak, az üdülőhelyek vízellátása viszont javult az ekkorra befejeződött víztározó-építési programnak köszönhetően. 1990 után fokozatosan újra fellendült az idegenforgalom. A leromlott állapotú üdülőket – nagyrészt szállodává alakítva – felújították új tulajdonosaik. Az utóbbi években történtek lépések a télisport-lehetőségek bővítésére, a Kékes síparadicsommá való alakítására is, de a tartós, vastag hóréteget csupán négy-öt évenként hozó telek csak visszafogott fejlesztésekre ösztönöznek. A 2000-es évek közepén Mátraszentistván sípályáit egy nagyobb beruházás során felújították és bővítették.


A Mátra fő üdülőhelyei

A Mátra üdülőhelyei főleg a hegység központi részén, a Galya-tető és a Kékes tömbje köré csoportosulva találhatók. A Mátra nyugati, keleti és északi részén mérsékeltebb a turizmus.
- Mátrafüred: a Gyöngyöshöz tartozó, 350 m magasságban fekvő üdülőhely mai nevét az 1920-as években kapta. Itt végződik a Mátravasút egyik szárnya; fő látványosságai az 1767-ben épült fogadalmi templom, a Bene-ház, a Palócmúzeum és a Kozmáry-kilátó. A településrész 2005-ben, népszavazáson Gyöngyöstől való függetlenedési szándékát fejezte ki.
- Sástó: Magyarország egyik legmagasabban fekvő tava körül a 60-as évektől kiépült kemping és üdülőtelep. Jellegzetessége az olajfúró toronyból átalakított 50 m magas kilátó.
- Mátraháza: a 650-700 méteren elterülő turisztikai központnál ágazik el a 24-es főút Kékestető felé. Több nagy szálló és a tüdőszanatórium tartozik hozzá, legismertebb épülete az 1930-ban átadott „Pagoda”. Mátraházának Mátrafüreddel szemben nincs állandó lakója.
- Kékestető: hazánk legmagasabb csúcsa körül is kialakult egy üdülőközpont, melynek jelképe a tévétorony és a hotelként működő andezittorony. Meredek északi és lankásabb nyugati sípályája és sífutó útjai miatt – megfelelő hóviszonyok esetén – télen különösen nagy népszerűségnek örvend.
- Galyatető: az ország második legmagasabb hegycsúcsa szintén a második világháború előtt vált nyári és téli üdülőhellyé. Egykori Nagyszállója ma is hotelként működik. A közeli Piszkés-tetőn csillagvizsgáló üzemel.
- Mátraszentimre: az ország legmagasabban (780-810 m) fekvő községéhez tartozik Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás és Fallóskút. Nevezetességeik a tájház, a Három falu temploma és a fallóskúti búcsújáróhely, Szentkút.
- Parád: A hegység északi részén, a Parádi-tarna völgyében található falu a Keleti-Mátrához legközelebb eső turistaközpont. Nevezetessége a kocsimúzeum és a parádfürdői gyógyvíz, amelyet palackoznak is. A közeli Parádsasvár kastélyáról híres.


Közlekedése

A hegység úthálózata jól kiépített: a számozott főutak (3-as, M3-as autópálya, 21-es, 23-as, 25-ös) körbeveszik, a Mátrán keresztülvezető legfontosabb aszfaltcsík pedig a Gyöngyöst Egerrel összekötő 24-es számú országút. A hegység belsejébe vezető másik fontos út a Pásztó-Galya-tető összekötő út, ami Mátrakeresztest, Mátraszentimrét és településrészeit kapcsolja az úthálózatba. Ez az út Parád és Mátraháza között – a Mátra-nyeregnél – csatlakozik a 24-es útba, ahol a hegység főgerincének Kékes és Galya-tető közötti legalacsonyabb pontja található. A kékestetői bekötőút Mátraházán ágazik ki a 24-es útból. Meredeksége és éles kanyarjai miatt telente gyakran balesetveszélyessé válik, ezért rossz időjárás esetén lezárják a személygépkocsi-forgalom elől. Az erdőgazdasági utak egy része aszfaltozott, közülük a Gyöngyösoroszi-Károlytáró-Bagolyirtás útvonal gépjárművel is szabadon igénybe vehető.


A Mátrát délről
elkerülő 80-as számú Budapest-Sátoraljaújhely vasútvonalból Hatvannál ágazik ki a 81-es számú Pásztón és Bátonyterenyén át Salgótarjánba tartó egyvágányú fővonal, amely a Nyugati-Mátra megközelítését segíti. Szintén a 80-as vonalról ágazik le Vámosgyörknél a Gyöngyösre vezető szárnyvonal. A hegységet északról és keletről érintő 84-es számú Kisterenye–Kál-Kápolna vasútvonalon 2007. március 3-a óta szünetel a személyforgalom. A Mátrában régen kiterjedt kisvasúti hálózat üzemelt. Az első vasutat az erdőbirtokos egri érseki uradalom építette 1906-ban fa és kő szállítása céljából a Nagy-völgyben. A 20. század első évtizedeiben több csatlakozó vasútvonal építésével kiterjedt hálózat épült ki. Az eredetileg lóvasúti vonalakon hamar, már 1917-ben megjelentek a gőzmozdonyok. A személyszállítás 1926-ban indult meg Gyöngyös és Mátrafüred között. A két világháború között tervezték a vonal villamosítását, de ez nem valósult meg. A vonalhálózat hossza az 50-es évekre elérte a 46 kilométert. (Ebben nincsenek benne a Mátra más részein függetlenül üzemelt bányavasutak, például Nagybátony, Szurdokpüspöki vagy Gyöngyösoroszi kisvasútja.) 1961-től a korszakra jellemző módon úttörővasútként üzemelt a vasútüzem. A 60-as években megindult a dízelesítés, melynek során Mk48 típusú mozdonyok váltották fel az addigi gőzmozdonyokat. Az 1970-es, 80-as években a teherforgalom lassan közútra terelődött, emiatt felszedték a kihasználatlan szárnyvonalakat. Ma mindössze két vasútvonalon indít vonatokat a Mátravasút: Gyöngyös-Mátrafüred és Gyöngyös-Gyöngyössolymos-Lajosháza között. Utóbbi vonalat a közeljövőben meghosszabbítják, a nyomvonal egykor felszedett folytatását építik vissza a Szalajkaházig, ahol az erdészet egy vadasparkot alakít majd ki.


Nyugati-Mátra
A Zagyva völgyének keleti oldalán futó, Lőrincitől Mátrakeresztesig tartó hegylánc tartozik ide, melyet a Kövecses-völgy vág el a folytatásának tekinthető Mátra-gerinctől. Legmagasabb pontja a 805 méter magas Muzsla, másik jellegzetes kiemelkedése a Szurdokpüspöki felett magasodó Nagy-Hársas (509 m). Az Alföld felé haladva a vonulat egyre jobban lealacsonyodik, csak a vulkáni kúpok teteje emelkedik ki. A Kövecses-völgy a Nyugati-Mátra északi szélén található széles – tektonikus eredetű – árok, amelyen a Pásztó-Galyatető országút vezet keresztül.


Központi- vagy Magas-Mátra
A Mátra fő tömegét két tömb alkotja: a Galya-tető és a Kékes csoportja. A Mátra-gerinc nyugatról haladva az Óvár 753 méteres csúcsával kezdődik, melyet az impozáns vulkánroncs, az Ágasvár (789 m) követ. Kelet felé a Vörös-kő, majd a mátrai falvak fennsíkja, a Piszkés- és a Galya-tető következik a Mátrabércnek is nevezett vonulaton. Innen délkelet felé fordulva a Mátra-nyeregbe ér – ez a Kékes és a Galya-tető tömbjének a határa, a gerinc legalacsonyabb pontja (605 m), majd meredeken emelkedik a Kékes felé. A Kékestől délkeletre található a Hidas-bérc 973 m tengerszint feletti magasságú lapos kiemelkedése, amit azonban nem szoktak Magyarország második legmagasabb pontjának nevezni – ez a cím a Galya-tetőt illeti meg. A Központi-Mátra kelet felé a meredek sziklafaláról nevezetes Sas-kő (898 m) és Disznó-kő után a Markazi-kapu nyergében végződik. A hegygerinc északi oldala meredekebb, hűvösebb, míg dél felé lankásabb lejtőkkel, hosszú, dél felé tartó patakvölgyek (Szén-patak, Nagy-patak, Monostori-patak) jellemzik.


Keleti-Mátra
A Keleti-Mátra a hegység Markazi-kaputól Sirokig húzódó vonulata. Sirok felől indulva fokozatosan emelkedik a hegygerinc a Kékesig. Jellegzetes csúcsa a Cserepes-tető (734 m) és az Oroszlánvár (604 m). Az északi és déli oldalak közötti aszimmetria itt kevésbé feltűnő, csak néhol tagolja meredek sziklafal a gerincet (Gazos-kő). A Keleti-Mátra a hegyvidék legérintetlenebb része, csak erdőgazdasági utak vezetnek át rajta. Északi oldalán folyik a Parádi-Tarna. Fő üdülőközpontja Parád, a hozzátartozó Parádfürdővel és Parádóhutával, illetve a kastélyáról, egykori üveggyáráról valamint ásványvizéről ismert Parádsasvár. Recsk kőbányája is a Keleti-Mátra északi oldalán üzemel, az egykori kommunista kényszermunkatábor ma történelmi emlékparkként látogatható. Itt látható a Mátra kevés vízeséseinek egyike, az Ilona-völgyi vízesés.


Mátralába

A Mátralába a Mátra északi előtere, a Zagyva felső folyása és a Tarna közötti dombos, majd a főgerinc felé meredeken emelkedő terület. Kelet felől a Parád-Recski-medence kistája – azaz a Parádi-Tarna völgye – ékelődik be a földtani szempontból a Heves-Borsodi-dombsággal rokon területre. Érdekes látnivalói a 2-10 méter széles, földből kiálló kilométer hosszú sziklafalak – egykori lávaerek maradványai – melyeket egykor várfalaknak is néztek. A Mátralába nyersanyagokban gazdag: a szocializmus idején intenzív bányaművelés folyt Nagybátony, illetve Recsk közelében.


Mátraalja
A Mátraalja a Mátra déli előtere. Elsősorban a mátraaljai borvidékről híres: Abasár, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Nagyréde és Rózsaszentmárton híres bortermelő települések. Jellegzetes hegye a Gyöngyös keleti szomszédságában önálló tömbként kiemelkedő Sár-hegy (500 m). A kistáj keleti felének ékessége a markazi és a kisnánai várrom. Visontán található a Mátravidéki Hőerőmű, amely a helyben, külszíni fejtéssel bányászott lignittel üzemel - aminek kalóriaértéke alacsony, előnye viszont, hogy könnyen kitermelhető. A táj jellegzetességei a jégkorszakból ittmaradt kavicsmezők: a Markaz melletti Tatármező, és a kisnánai Tarnóca-völgy. Gyöngyössolymos és Mátrafüred közötti útelágazásnál látható geológiai érdekesség a Bába-kő nevű gejzírkúp.

Forrás - http://wikipedia.org



A cikksorozat további részei
Belföldi turizmus, üdülőhelyek, látnivalók - további cikkek
1. rész - Mátra...
2. rész - A Mátra földrajza...
3. rész - A Mátra ökológiája...
4. rész - A Mátra történelme...

Következő részek

Püspökhatvan...
Galgagyörk...
Erdőtarcsa...
Erdőkürt...
Egyházasdengeleg ...
Kozárd...
Ecseg...
Ipolyszög...
Dejtár...
Csitár...
Csécse ...
Bokor...


Képeslap küldése - Szóljon hozzá a cikkhez - 0 hozzászólás - 589 megnyitás - nyomtatás - 2009.07.08. - 09:54
nyomtatás Cikk nyomtatása
Küldés E-mailben Cikk küldése E-mailben
Vissza Vissza a hírekhez




További hírek, érdekességek a kategóriából

Turizmus a Mátrában
Pócsmegyer
Története Pócsmegyer már az Árpád-korban lakott hely. A Rosd nemzetség ősi birtoka, majd a Visegrádtól a Csepel-szigeti...

Turizmus a Mátrában
Tahitótfalu
Fekvése A megye északi részén, Budapesttől 28 kilométerre, Szentendrétől északra található, a 11-es főút mellett. A Sze...

Turizmus a Mátrában
Kisoroszi
Fekvése A Szentendrei-sziget 31 km hosszú, átlagosan 3-3.5 km széles, a Duna folyásának megfelelően, ívesen meghajlik. ...

Turizmus a Mátrában
Pilis
Fekvése Pest megye szívében, Budapesttől 46 km-re, a Ferihegyi repülőtértől 26 km-re fekszik a 4. számú főút mellett. A ...






Kapcsolódó hirdetések

SZÉP kártyás szállás, vendéghá...
Egész évben nyitva tartó SZÉP ...
Hirdetés megtekintése >>
Kiadó vendégház Egerben...
A Margaréta Vendégház Apartman...
Hirdetés megtekintése >>
Kiadó szállás Egerben...
Eger Szépasszonyvölgy bejárat...
Hirdetés megtekintése >>

Szálláshelyek-Tisza-tó...
Apartmanjaink a város központ...
Hirdetés megtekintése >>
Nyaralj Tiszaugon aktív pihené...
Nyaralj Tiszaugon aktív pihené...
Hirdetés megtekintése >>
Horvátország, Dalmácia, Zadari...
Horvátország, Dalmácia, Zadari...
Hirdetés megtekintése >>


Vissza a hírekhez Vissza a kategóriákhoz

Szóljon hozzá  -  Tanuljunk
Írjon véleményt a cikkekhez, beszámolókhoz

* Név
* E-mail
* Üzenet
* Kód


Utazás, üdülés, turizmus Írjon véleményt a beszámolókhoz cikkekhez tanuljunk


Vissza a hírekhez Vissza a kategóriákhoz






Vissza a lap tetejére


Kapcsolat   |   Felhasználási feltételek   |   Adatvédelem   |   Impresszum   |   Partnerajánlat
Az Ön IP címe: 54.146.175.204
© aproTUTI.hu - 2006-2007

Minden jog fenntartva!