Budapest XXI. kerülete Csepel, az egyetlen kerület, amely a Csepel-szigeten fekszik.Fekvése
A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, azon túl a XXII. kerület, keletről a Ráckevei (Soroksári)-Duna adja a természetes határt, melyen túl a IX. kerület, a XX. kerület és a XXIII. kerület található. Délről a főváros közigazgatási határa, illetve Szigetszentmiklós határolja. Délen a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy található.
Közlekedés
Közösségi közlekedés: A főváros belső részeivel a Budapest IX. kerületi Boráros térről induló gyorsvasút köti össze. A Közvágóhídról induló helyi 179-es autóbusszal, illetve a Gubacsi-hídon át közlekedő 35, 36, 148, 151-es jelzésű autóbuszokkal lehet megközelíteni Kőbánya-Kispest, Soroksár-Újtelep és Pesterzsébet felől.
Megközelítés
Budatéténnyel a 138-as busz köti össze a kerületet. Autóval a Szabadkikötő úton, az Ady Endre utcán át, délről pedig a II. Rákóczi Ferenc úton lehet Csepelre eljutni. A főváros határán kívül (kelet-nyugati, illetve nyugat-keleti irányban halad az M0 autóút, amelynek hídja lehetővé teszi a kerület megközelítését.
Nagyobb lakótelepek
- Ady Endre utcai lakótelep,
- Csillagtelep
-Királymajori lakótelep
-Vízmű lakótelep
-Árpád utcai lakótelep
Története
A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos munkás-lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre. A magyar munkásmozgalom jelentős területe volt. Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
Gazdaság
Budapest egyik hagyományos ipari kerülete. (Vas- és fémművek, papírgyár stb.) A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban. A II. világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve). Az 1950-es évek derekán még Tibetbe is eljutottak a gyár termékei. Az 1980-as évek végén a kereslet hiánya és a drága fenntartás miatt a termelés lassan leállt. Jelenleg a gyár területén ipari park üzemel, ahol több száz vállalkozás, iroda, üzem működik.
Természeti értékek
Egyetlen védett területe a királyerdei Tamariska-domb, amely 1999 óta fővárosi védelem alatt áll. Az itt élő homoki növény-, és állatfajok közt Vörös Könyves és pannon endemikus fajok is megtalálhatók szép számban. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelete értelmében Ráckevei (Soroksári)-Duna és a (Nagy) Duna a NATURA 2000 hálózaton belül a "Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekhez" tartozik.
Labdarúgás
A Csepel SC labdarúgó-szakosztálya főleg a 20. század 40-es – 70-es éveiben volt jelentős; többször nyert bajnoki címet. Aztán csődbe ment a 90-es évek végén. A 2006-ban újjáalakult csapat azonnal megnyerte a Budapest Bajnokság I. osztályát és felkerült az NB III-ba.
Röplabda
Az egykori Csepel SC anyagi gondok miatt szétvált és a volt szakosztályok őnállóan próbálnak érvényesülni (például kajak-kenu, birkózás). A csapat egyik utódszervezete a Csepeli RC (röplabda club) is. A híres elődök nyomdokaiba próbálnak lépni a mostani játékosok. A csapat a hazai röplabda felső-közép mezőnyébe sorolható.
Kajak-Kenu
Sok olimpiai s világbajnokot adott Magyarországnak a csepeli kajak-kenu szövetség (ma már alapítvány), köztük a tragikus hirtelenséggel elhunyt Kolonics György és a vízi balesetben elhúnyt Ábel Jakab is a Kis-Duna vizén edzett.
Kultúra
- Csepeli Munkásotthon
- Fasang Árpád Zeneiskola
- Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium
- Csepel Galéria és Helytörténeti Gyűjtemény
- Királyerdei Művelődési Ház
- Radnóti Miklós Művelődési Ház (Csillagtelep)
Civil szervezetek
-Csepeli Kertbarát Kör
-Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület
-Csepeli Zöld Kör Egyesület
-Mosoly Nővérszolgálat és Egészségvédő Egyesület
- Nincs Határ Csepeli Ifjúsági Sport- és Szabadidő Egyesület
- Dél Csepel Polgárőr Egyesület
-Létminimum Alatt Élők Társasága-Csepel
Forrás -
wikipédia (Csepel) 
